Orosz politikusok olajszállításokat jelentenek be és Spanyolország is csatlakozik a Kubának nyújtott segítséghez.
Washington szigorítja a szankciókat. A hét elején Donald Trump amerikai elnök megismételte cinikus állítását, miszerint Kuba egy „csődbe ment állam”, ahol az üzemanyaghiány miatt most már még a repülőgépeket is blokkolják a kifutópályákat. A Trump-rezsim a még intenzívebbé vált blokádpolitikája mellett egyre hevesebben lép fel Kuba orvosi missziói ellen is. De a szocialista karibi-szigetország lakosságával szembeni nemzetközi szolidaritás növekszik. Spanyolország volt az első nyugat-európai ország, amely konkrét segélyszállítmányokat ajánlott fel, Oroszország új olajszállítmányokat ígér, és nyilvánvalóan fontolgatja a tartályhajók katonai védelmét.
Az Air Force One elnöki repülőgépen Trump hétfőn (helyi idő szerint) ismét kijelentette, hogy az USA tárgyalásokat folytat Kubával. Ezt erősített meg Marco Rubio külügyminiszter, aki ekkor éppen Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel tárgyalt Budapesten. Ugyanakkor felszólította Havannát, hogy „feltétlenül” kössön megállapodást Washingtonnal – mondta újságíróknak. Trump január 31-én szinte ugyanilyen szavakkal nyilatkozott. Havanna ezúttal sem erősítette meg a kijelentést. Miguel Díaz-Canel kubai elnök azonban többször is hangsúlyozta, hogy kormányának évtizedekig tartó blokád ellenére mindig nyitott a párbeszédre. A tárgyalások azonban nem fenyegetések közepette, hanem „egyenlő felekként, tisztelettel és előfeltételek nélkül” folytathatók.
Míg Washington fenntartja a fenyegető hangnemet, más államok konkrét segítségnyújtással reagálnak. Mexikó után most Spanyolország is humanitárius segítséget ígért, mint első európai ország. José Manuel Albares külügyminiszter hétfőn fogadta kubai kollégáját, Bruno Rodríguezt, és élelmiszer- és alapvető orvosi ellátmányok szállítását ígérte. A segítségnyújtást az ENSZ rendszere és a spanyol fejlesztési ügynökség, az AECID szervezi. Az olaj, amelyre Kubának jelenleg a legnagyobb szüksége van, azonban nem szerepel a listán – Spanyolországban is mélyen gyökerezik a félelem az amerikai megtorló vámoktól. Rodríguez, aki Kínában, Oroszországban és Vietnamban folytatott tárgyalások után hazatérő útján megállt Madridban, tájékoztatta tárgyalópartnerét az „egyre növekvő amerikai agresszió” és a teljes üzemanyag-szállítási blokád következményeiről. Az EU egyetlen más kormánya részéről eddig nem született a spanyol segélyígérethez hasonló kezdeményezés.
Ezzel szemben Oroszország megerősítette támogatását. Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes biztosította, hogy Moszkva „anyagi szempontból is” segíteni fog Kubának. Orosz politikusok új olajszállításokat jelentettek be, anélkül azonban, hogy részleteket közöltek volna. Moszkvában még folynak a tárgyalások arról, hogyan lehetne biztosítani a szállításokat az esetleges amerikai támadásokkal szemben. A helyi szakértők nyilvánvalóan fontolgatják, hogy a Kubába tartó olajszállítókat hadihajók kísérjék. Az orosz Wsgljad portál, majd később a Russia Today is felvetette ezt a lehetőséget. A háttérben az az aggodalom áll, hogy Washington blokkolhatja a szállításokat vagy elfoghatja a hajókat. Bár eddig nincs egyértelmű precedens orosz tartályhajók közvetlen lefoglalására, Moszkvában a kockázatot reálisnak ítélik. A szakértők azzal érvelnek, hogy Kubának elsősorban üzemanyagra van szüksége, míg más humanitárius áruk szükség esetén más forrásokból is beszerezhetők.
Az üzemanyag-blokáddal párhuzamosan Washington megpróbálja tönkretenni Kuba másik fontos devizaforrását: az orvosi szolgáltatások exportját. Rubio amerikai külügyminiszter az orvosi brigádokat „kényszermunkarendszernek” nevezte, és bejelentette, hogy visszavonja a részt vevő kubai és külföldi tisztviselők vízumát. Az Efe szerint tavaly körülbelül egy tucat ország, főleg a Karib-térségben és Közép-Amerikában, az USA erős nyomására felmondta vagy csökkentette szerződéseit Kubával. Az amerikai kormány ezzel a kubai gazdaság egyik pillérét támadja, amely a turizmus és a hazautalások mellett – amelyek a világjárvány óta egyébként is visszaestek – központi szerepet játszik.
Washington különösen messzire megy St. Luciában: ott Philip J. Pierre miniszterelnök „komoly problémára” figyelmeztetett a karibi-sziget túlterhelt egészségügyi rendszerével kapcsolatban. Az USA most azt követeli, hogy tiltsák meg az ország állampolgárainak a kubai orvosi tanulmányokat. De „a legtöbb helyi orvos Kubában tanult” – mondta a miniszterelnök. Washington lépései így tovább súlyosbítják a ST. Lucia-i egészségügyi válságot – panaszkodott Pierre.
Írta: Volker Hermsdorf
Forrás: JungeWelt
