Hozam az esőerdőért?

A nyilatkozat szerint a TFFF egy pragmatikus pénzügyi eszköz, amely teljesítményalapú kifizetéseket biztosít azoknak a trópusi erdővel rendelkező országoknak, amelyeknek sikerül csökkenteni az erdőirtást és elősegíteni az erdőállományok terjeszkedését. Az alap emellett elismeri az őslakos népek és a helyi közösségek szerepét a trópusi erdők megőrzésében, és megfelelő források elkülönítésével értékeli erőfeszítéseiket az erdővédelem és a fenntartható fejlődés terén. A mechanizmust Kenneth Lay, a Világbank menedzsere fejlesztette ki körülbelül 15 évvel ezelőtt. A brazil kormány először „Tropical Forest Finance Facility” néven vette át a koncepciót. De a „Forever” egyszerűen jobban hangzik.

A TFFF-et először 25 milliárd dollár induló tőkével finanszírozzák a gazdag ipari országok. További 100 milliárd dollárt magánbefektetők adnak hozzá, hogy a pénzt magas kamatozású kötvényekbe fektessék be úgynevezett feltörekvő országokban és vállalatokban. A hozamok egy része végül visszakerül a befektetőkhöz, egy másik része pedig az erdővédelemre fordítódik, évente összesen körülbelül 4 milliárd dollár értékben. Azok az országok, amelyek trópusi esőerdővel rendelkeznek, és nem növelik, sőt csökkentik az erdőirtást, évente 4 dollár kifizetésre jogosultak minden hektár védett erdő után. Brazília, mint a legnagyobb erdőterülettel rendelkező trópusi ország, lenne a fő haszonélvező.

A brazíliai erdők megóvására irányuló intézkedések olcsóbban is megvalósíthatók lennének. A kormány ugyanis most nemzetközi tőkével kívánja védeni az erdőket, miközben adófizetői pénzekkel támogatja a legális erdőirtást és az erdők pusztulását. Emellett el lehetne tekinteni az Amazonas-vidéken tervezett infrastrukturális projektek, például utak és gátak építésétől is. A még állami tulajdonban lévő, összesen 63 millió hektár kiterjedésű állami erdőket „meghatározott cél nélkül” természetvédelmi vagy őslakos rezervátumokká lehetne nyilvánítani.

„Brazília, mint az egyik legnagyobb trópusi erdővel rendelkező ország, jelentősen profitálna ebből, míg sok ország, főleg az afrikai kontinensen, egyáltalán nem részesülne az kezdeményezés előnyeiből” – kritizálta a Germanwatch környezetvédelmi és fejlesztési szervezet az alapot. A TFFF azonban „jelentős potenciállal” rendelkezik, mivel hosszú távú ösztönzőket nyújt a trópusi erdők megőrzéséhez, és magántőkét mozgósít az éghajlat és a biológiai sokféleség védelmére, „anélkül, hogy eladósítaná a szegényebb országokat”, állapította meg a szervezet.

Az erdővédelem nem függhet a tőzsdéktől – kritizálja ezzel szemben a Global Forest Coalition (GFC), amely elutasítja az alapot. „A trópusi erdők túlélése soha nem garantálható olyan helytelen megoldásokkal, amelyek célja a nemzeti kormányok bevételeinek és a magánbefektetők nyereségének növelése, ahelyett, hogy megoldanák az emberiség számára létfontosságú ökoszisztémák valós problémáit” – kritizálta a 133 nem kormányzati szervezetből és őslakos népek szövetségéből álló koalíció. A korábbi koncepciók szerint a kifizetések a részt vevő trópusi országok pénzügyminisztériumainak jutnának, anélkül azonban, hogy meghatároznák, mire használhatók fel konkrétan az eszközök. A tervezett, mindössze 20 százalékos, négy dollár/hektár erdőért járó kifizetés az őslakos népek és a helyi közösségek számára túl kevés. Ha a 7,5 százalékos célhozam nem teljesül, a kifizetések csökkenthetők vagy felfüggeszthetők.

Írta: Norbert Suchanek

Forrás: JungeWelt